Szomorú, és gyakran váratlan esemény a család életében egy szeretett hozzátartozó elvesztése. A gyászidőszakban az elhunyt családtag hagyatékának szétosztása is napirendre kerül, és bizony előfordul, hogy a hozzátartozóknak eltérő elképzeléseik vannak ebben a kérdésben. Bár senki sem gondol szívesen sem a saját, sem hozzátartozója halálára, mégis jó, ha tisztában vagyunk az alapvető öröklési jogi szabályokkal. Egy érzelmileg amúgy is nehéz helyzetben legalább a pénzügyek ne okozzanak további gondot.
Házastárs és gyermekek öröklése – néhány éve új szabály
Törvényes öröklésre végintézkedés hiányában kerül sor. Továbbra is törvényes örökösöknek számítanak az örökhagyó gyermekei, akik fejenként egyenlő arányban örökölnek.
Hosszú időn át alapelve volt az öröklési jognak, hogy a túlélő házastárs a gyermekek mellett haszonélvezeti jogot örökölt az örökhagyó vagyonán. A haszonélvezeti jog biztosította az özvegy számára, hogy nagyjából változatlan körülmények között élhessen házastársa halálát követően is. A gyermekek – ha a haszonélvezeti jog megváltására nem került sor – csak az özvegy halálával jutottak hozzá az örökségükhöz. Ezzel a szabályozással szakított az új Ptk néhány évvel ezelőtt.
A túlélő házastárs 2014. március 15. óta már csak az örökhagyóval közösen lakott lakás, és a benne lévő ingóságok felett szerez haszonélvezeti jogot, azonban egy esetleges újabb házasságkötés esetén is fennmarad ez a joga. Minden más vagyontárgy tekintetében tulajdonjogot örököl, mégpedig olyan mértékben, mintha ő maga is az örökhagyó gyermeke lenne (egy gyermekrészt.)
Ha az örökhagyónak nem voltak gyermekei, a házastárs mellett a szülők az örökösök. Ilyenkor az özvegy nem haszonélvezeti jogot, hanem tulajdonjogot örököl a közösen lakott lakáson, a hagyaték többi részét pedig fele-fele arányban örökli meg az elhunyt szüleivel.
Ha a felek nem kötöttek házasságot, a túlélő élettárs nem örököl az elhunyt után. Így előállhat olyan helyzet is, hogy a haláleset után az élettársat az örökhagyó gyermekei vagy szülei a korábban akár sok-sok éven át közösen lakott lakás elhagyására kényszerítik. Ezt úgy lehet elkerülni, ha az élettársak vagyonjogi szerződést kötnek, és végrendelkeznek. Mozaikcsaládokban egyébként több szempontból – a gyermekek érdekei miatt is – nagy jelentősége van a végrendelkezésnek.
A törvényben foglalt öröklési rend szabályaitól végrendelkezés útján lehet eltérni.
Végrendeletet csak személyesen lehet tenni, és annak szövegéből ki kell tűnnie, hogy végrendeletről van szó.
A végrendelet fajtái:
- közvégrendelet
csak közjegyző előtt lehet tenni, megfelelő formai kellékekkel
- írásbeli magánvégrendelet
- a végrendelkező a végrendeletet maga is írhatja, de mással is írathatja, utóbbi esetben két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia. A dátumot fel kell tüntetni, több lap esetén folyamatos számozással kell ellátni az oldalakat és minden oldalt alá kell írni. A végrendelet az országos nyilvántartásban letétbe helyezhető.
- szóbeli végrendelkezés
Ilyet kizárólag az tehet, aki olyan életveszélyes helyzetben van, ami miatt nem képes írásbeli végrendeletet tenni. Csak akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében, mindenki által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban előadja, és kijelenti, hogy az az ő végrendelete.
Házastársak közös végrendelete
Szólni kell a házastársak közös végrendeletéről is, ami az új Ptk. fontos újítása. Formai szabályai nagyon hasonlóak a közvégrendelet szabályaihoz. Speciális tudnivaló, hogy csak a házassági életközösség fennállása alatt lehet tenni, és egyoldalúan nem lehet visszavonni. Ha a felek között az életközösség megszakad, és az öröklés megnyílásáig nem áll helyre, akkor hatálytalanná válik. Gyakorlati okokból inkább a külön-külön történő végrendelkezést szoktuk javasolni.
Halál esetére szóló ajándékozás
A halál esetére szóló ajándékozási szerződés esetében a tulajdonjog az örökhagyó halála pillanatában száll át. Feltétele értelemszerűen, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli.
Kötelesrész
Az örökhagyó gyermekei, házastársa, és szülői kötelesrészre jogosultak, kivéve az, akit az örökhagyó végintézkedésben érvényesen kitagadott. Korábban a kötelesrészre jogosultat a törvényes örökrészének a fele illette meg, az új szabályok szerint csak a harmadát kapja annak, ami neki, mint törvényes örökösnek jutna.
Mi a teendő gazdasági társaság tagjának halála esetén?
Ha betéti társaság kültagja, vagy beltagja halálozik el, akkor az örökösei dönthetnek úgy, hogy belépnek a társaságba kültagként vagy beltagként. Ha viszont ezt nem szeretnék, akkor el kell velük számolni az új Ptk. szabályai szerint. Az elszámolás során meg kell állapítani, hogy a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában milyen forgalmi értéket képviselt a társaság vagyona, és abból a tag vagyoni hozzájárulásával arányos részt kell pénzben kifizetni három hónapon belül.
Ha a meghalt beltag vagy kültag örököse nem lép be a társaságba, és más tagot sem találnak a helyébe 6 hónapon belül, akkor a társaság megszűnik.
Kft. üzletrészének öröklése esetén az örökös a társaság tagjává csak akkor válhat, ha a társasági szerződés ezt nem zárja ki. Amennyiben a társasági szerződés ezt kizárja, vagy a tagok nem szavazzák meg az örökösnek a társaságba való belépését, akkor az örökössel el kell számolni.
Az új Ptk. lehetőséget biztosít arra, hogy már a társasági szerződésben a tagok is kijelölhetnek olyan személyeket, akik öröklés esetén az örököstől kötelezően, meghatározott időn belül megvásárolják az üzletrészt.
Hogyan zajlik a hagyatéki eljárás?
A hagyatéki eljárás az elhunyt lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal hagyatéki osztályán kezdődik, a hagyatéki leltár felvételével. A hozzátartozók adatokat szolgáltatnak a hagyatékba tartozó vagyontárgyakról, a kormányhivatal gondoskodik az ingatlan értékének felbecsléséről (adó és értékbizonyítvány kiállításáról) valamint az iratoknak az illetékes közjegyző felé való továbbításáról. Az örökséget a közjegyző adja át hagyatékátadó végzésével az örökösök részére, előtte szükség esetén tárgyalást tart. Az eljárás
Osztályos egyezség
Az örököstársaknak a hagyatéki osztályra, vagyis a hagyaték felosztásának módjára vonatkozó megállapodását nevezik osztályos egyezségnek. Ennek megkötésére a közjegyző előtt van mód. Azt szoktam javasolni, hogy még mielőtt a közjegyzőnél megjelennek a hagyatéki tárgyaláson, tájékozódjanak a lehetőségeikről, és előre próbáljanak megegyezni arról, ha másként kérik felosztani a hagyatékot egymás között. Az előzetes megállapodásuk írásbeli rögzítését kérhetik a közjegyzőtől, így időt és eljárási díjat spórolnak.
Öröklési mediáció
A gyászfolyamat mindenkinél más. A családtagoknak, hozzátartozóknak az elhunythoz való érzelmi kötődése, anyagi érdekeltsége különböző lehet, és ez befolyásolhatja azt az elképzelésüket is, hogy mi “jár” nekik az elhunyt vagyonából.
Ha vita alakul ki a hagyaték körül, az öröklési mediáció segíthet, hogy az örökösök per nélkül meg tudjanak egyezni a hagyaték tekintetében. Így feloldhatók a családon belüli sérelmek, korábbi konfliktusok, és megelőzhető a családi kapcsolatok elmérgesedése. Egy megegyezéssel minden érintett nyer – míg per esetén mindenki vesztes, mert az eljárás évekig elhúzódik, megterhelő mind anyagilag, mind érzelmileg, és a hagyatékhoz az örökösök csak évek múlva jutnak hozzá.
Cikkünk csak tájékoztató jellegű, nem a teljesség igényével készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Ha kérdése van öröklési jogi kérdésekkel kapcsolatban, vagy bármilyen családjogi témában, esetleg öröklési/családjogi mediációval kapcsolatban, forduljon ügyvédhez vagy mediátorhoz.