Időpont egyeztetés

+36 30 98 97 662

Ha írásban szeretne
konzultációs időpontot kérni,
vagy kérdést tenne fel,
ide kattintva megteheti.

Kapcsolatfelvétel kapcsolat nyil

DSC 7029 ok ka

A választás a legnagyobb kapacitásunk. Öleljük magunkhoz a különbözőségeinket, ahelyett, hogy elítélnénk és rosszá tennénk a másikat. Teremtsünk egy nagyszerűbb világot. Mit választasz? 

Vajon jogi szempontból milyen vonatkozásai vannak az internetes aktivitásunknak? Gondolt-e már például arra, hogy azok az adatok, amelyeket a közösségi portálokon megoszt magáról, befolyással lehetnek a munkájára? Vagy eszébe jutott-e, hogy ha gyermekéről képeket tesz közzé az interneten, annak milyen veszélyei lehetnek? 

 

 

 

A magánélet határai és határtalansága - A közösségi portálokon való jelenlétünk hatásai

 

A szélessávú internet, az okostelefonok, tabletek és laptopok világában élünk. A hely, ahol nincs wifi, már komfortzónán kívülinek számít. Blogolunk, üzenetet küldünk, fotókat posztolunk, tetszést nyilvánítunk, kommentálunk. Mint mindennek, ennek is vannak jogi vonatkozásai.

 

A közösségi portálokon közzétett adataink, megjegyzéseink, lájkjaink alapján könnyen kiolvasható kapcsolatrendszerünk, érdeklődési körünk, bárki könnyen képet kaphat rólunk, szokásainkról. Ez nem biztos, hogy mindig jó. Ahhoz, hogy kellő felelősséggel, tudatossággal használjuk a közösségi média (kétségtelen) előnyeit, ismerni kell azt is, milyen, akár nem várt hatással lehet a közösségi média az életünkre. Például a munkánkra, vagy akár a gyermekeinkre.

 

Vajon jogi szempontból milyen vonatkozásai vannak az internetes aktivitásunknak?


Gondolt-e már például arra, hogy azok az adatok, amelyeket a közösségi portálokon megoszt magáról, befolyással lehetnek a munkájára? Vagy eszébe jutott-e, hogy ha gyermekéről képeket tesz közzé az interneten, annak milyen veszélyei lehetnek?

 

 

FOTÓK, VIDEÓK KÖZZÉTÉTELE

 

A rólunk készült fotó vagy videó ugyanolyan személyes adatnak minősül, mint a személyigazolványunkba bejegyzett adataink, hiszen ezek a személyiségünk lenyomatát jelentik. Saját döntésünk, hogy adatainkat milyen mértékben hozzuk nyilvánosságra. Eldönthetjük, hogy közzéteszünk-e magunkról egy fotót, vagy más valakinek engedélyt adunk-e erre.

 

 

selfie

 

 


Természetesen mások ugyanígy jogosultak védeni saját személyiségi jogaikat. Ha társaságban fotók készülnek, melyeket szeretnénk a közösségi portálon megosztani, ne felejtsük el a fotón szereplő társaink beleegyezését kérni ehhez. Önmagában az, hogy ismerősünk a közös program során velünk együtt pózolt a fényképezőgép lencséje előtt, még nem jelenti azt, hogy a fotónak egy közösségi oldalon való megosztásához is hozzájárulását adta. És természetesen az sem mindegy, hogy milyen komment kíséretében tesszük közzé a képet. Lehet, hogy a fotó félreérthető, vagy előnytelen helyzetben ábrázol valakit, vagy esetleg a hozzáfűzött megjegyzéssel kínos helyzetbe hozzuk. Az ilyesmit mindenki kerülni szeretné, jó tehát, ha mindig körültekintően járunk el saját és ismerőseink fényképeinek közzététele esetén.


Gyermekeink személyiségi jogainak védelmére pedig, ha lehet, még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, hiszen ők ilyen szempontból is teljesen a szülőtől függenek.


A szülőnek egyrészt védenie kell a gyermeket (személyiségi jogait) másrészt az ő felelőssége a gyermek erkölcsi fejlődését is megfelelően biztosítani, és ebbe ma már az is beletartozik, hogy mérlegelje a szülő, hogy a gyermeknek az internetes portálokon való jelenléte vajon milyen hatással van a fejlődésére.

 

 

selfie2

 

 


- A (szülői felügyeletet gyakorló) szülő jogosult dönteni arról, hogy a gyermekről készített felvételeket ki ismerheti meg, ki férhet hozzá. Ez egyben azt is jelenti, hogy még a nagyszülő sem teheti ki a gyermek fotóját a Facebook-ra, ha azt a szülő ellenzi. Egy fotó vagy videó közösségi oldalon való közzététele nyilvánosságra hozatalnak minősül, amely a gyermek (illetve a gyermek 14. életéve betöltését megelőzően a törvényes képviselője) hozzájárulása nélkül ugyanis a személyiségi jogainak a megsértését jelenti.


- Felelős szülőként érdemes átgondolni, milyen adatokat teszünk közzé gyermekeinkről. A gyerek születési helyének, idejének, teljes nevének, lakóhelyének, iskolájának, óvodájának közzététele szükségtelen, és veszélyeket is rejt magában.

 

- Nem szabad elfelejteni, hogy ami ma kedvesnek és aranyosnak tűnik, később kellemetlen lehet a felcseperedő gyermek számára, és bizony az internet nem felejt...

 

 

 

 

MUNKAVÁLLALÓKÉNT A KÖZÖSSÉGI OLDALAKON 

 

Egyes becslések szerint a munkavállalók többsége naponta többször ellenőrzi Facebook fiókját. Erre az okostelefonok elterjedésével akkor is lehetőségük van, ha egyébként a cégnél az a politika, hogy nem lehet magáncélra használni az internetet, és esetleg le is vannak tiltva a közösségi oldalak.


Felmerül a kérdés, vajon korlátozhatja-e a munkáltató a munkavállalóknak a közösségi oldalakon való jelenlétét? Igen, megteheti, hogy előír bizonyos világosan megfogalmazott, egyértelmű szabályokat, pl. közösségi média szabályzatot vagy etikai kódexet tesz közzé, amelynek célja, hogy tudatosítsa a dolgozókban, hogy a közösségi média oldalakon kifejtett véleményük befolyással lehet munkáltatójuk megítélésére. A munkáltató által e szabályzatokban támasztott elvárásokat minden dolgozónak be kell tartania.

 

Jó, ha tudjuk: bár mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, ez a jog nem korlátlan. A munkavállaló egy-egy megnyilvánulása, egy rosszul elhelyezett lájk, komment, vagy sértő tartalom rossz fényt vethet az illető személy munkáltatójára, rombolhatja egy brand vagy márka elismertségét, jó hírnevét - így az ilyen magatartásnak komoly következményei is lehetnek. Kiváltképp, ha az adatlapon a munkavállaló feltüntette, hogy melyik cégnél dolgozik, így ugyanis a dolgozó magatartását egyértelműen összefüggésbe lehet hozni a vállalattal.

 

Ahogy az Mt. előírja, a munkavállalónak munkaidőben és azon kívül is tekintettel kell lennie munkáltatójának jogos gazdasági érdekeire. Nyilván ez a kérdés egyes munkakörök betöltése esetén hangsúlyosabb, más esetben kevésbé, összefoglalóan azonban azt lehet mondani, hogy a közösségi portálok használata során ügyelni kell arra, hogy nézeteink, véleményeink, értékítéletünk, a nyilvánosság számára megismerhető életmódunk ne vessen rossz fényt a minket alkalmazó cégre, és emellett arra is, hogy ne sérülhessen meg a vállalatok nagy részénél fontos elvárásnak számító titoktartási kötelezettség sem.

 

 

selfie3

 

 

 

A Munka törvénykönyve előírásai, amelyek a közösségi médiában kinyilvánított vélemények esetében is irányadóak:

- A munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.


- A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas mun­káltatója jó hírnevének, jogos gazdasági ­érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.


- A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorol­hatja.


A munkáltató felelősségre vonhatja dolgozóját, ha kijelentése, magatartása alkalmas volt a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére. Ilyenkor a munkáltató szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést, súlyosabb esetben elbocsátást alkalmazhat szankcióként.

 

 

Noha cikkünkben csak két fontosabb témakört ragadtunk ki, jól látható, hogy az internethasználat - számos előnye mellett - buktatókat is rejt magában. Érdemes tehát tudatos lépéseket tenni adataink, különösen gyermekeink adatainak védelme, valamint a közösségi oldalak felelős és biztonságos használata érdekében.

 

 

Kérdése van?

Ha írásban szeretne konzultációs időpontot kérni, vagy kérdést tenne fel, ide kattintva megteheti.

Kapcsolatfelvétel kapcsolat nyil