Időpont egyeztetés

+36 30 98 97 662

Ha írásban szeretne
konzultációs időpontot kérni,
vagy kérdést tenne fel,
ide kattintva megteheti.

Kapcsolatfelvétel kapcsolat nyil

DSC 7029 ok ka

A választás a legnagyobb kapacitásunk. Öleljük magunkhoz a különbözőségeinket, ahelyett, hogy elítélnénk és rosszá tennénk a másikat. Teremtsünk egy nagyszerűbb világot. Mit választasz? 

Az esküvőn nem csak örök hűséget fogadunk a párunknak, de arra is szerződünk vele, hogy minden, a házasság alatt együtt vagy külön szerzett vagyont megfelezünk. Ha ettől a rendtől el kívánunk térni, akkor házassági vagyonjogi szerződést kell kötnünk. Ezzel szemben az élettársakat nem fele-fele arányban illeti meg a közös szerzemény, hanem a szerzésben való közreműködés arányában. Ez utólag általában elég nehézkesen bizonyítható, így a vagyonjogi szerződés az ő számukra is hasznos lehet, mert egyértelmű viszonyokat teremt. 

 

 

Házassági vagyonjog

Jó tudni, hogy vagyonjogi szempontból mit vállalunk, amikor házasságra lépünk. A családjogi jogszabályok alapelve szerint a házastársak között életközösségük idejére házastársi vagyonközösség keletkezik, azaz a házastársak közös vagyonába tartozik mindaz, amit a házasság alatt együtt vagy külön szereznek, és ez a közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Vagyis, bárki bármit szerez az életközösség alatt (akár vagyont, akár adósságot), az közös – akkor is, ha az adott vagyontárgyat (pl. ingatlant, autót, pénzt, társasági részesedést) esetleg csak egyikük nevére írják. A házastárs ekkor nyilvántartáson kívüli tulajdonos.

 

Természetesen a magyar jog ismeri a különvagyon jogintézményét is, ide tartozik például a házasságkötéskor már megvolt vagyontárgy, vagy az örökléssel, ajándékozással szerzett vagyontárgy, a személyes használatú szokásos mértékű vagyontárgy, és a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. Különvagyonnak minősül a szellemi alkotások díja és a személyes sérelemért kapott kártérítés, illetve a kártérítés jellegű juttatások.

 

Ha a fenti rendtől el kívánunk térni, akkor házassági vagyonjogi szerződést kell kötnünk. A jog lehetőséget biztosít arra, hogy a felek akár a házasságkötés előtt, vagy alatt szerződéssel rögzítsék a közös- illetve a különvagyonba tartozó vagyontárgyaik körét. Úgy is dönthetnek, hogy külön kasszán lesznek, azaz a vagyonközösség létrejöttét kizárják. Fontos tudni, hogy a házassági vagyonjogi szerződés kizárólag közokiratban, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban érvényes, tehát nem vált ki joghatást az otthon egymás között papírra vetett megállapodás, vagy a felek között létrejött szóbeli egyezség.

 

házastársi közös vagyon

 

Kinek érdemes vagyonjogi szerződést kötni?

Sok vita előzhető meg egy jó szerződéssel – ez minden esetben igaz, akár családjogi viszonyokban is. A vagyoni viszonyok egyértelmű rendezése fontos lehet azoknak, akik nem először házasodnak, különösen, ha gyermekeik is vannak a korábbi kapcsolataikból. Akkor is hasznos, ha a házasfelek között nagyon jelentős a vagyoni különbség, vagy ha az egyik fél rendelkezik olyan vagyontárggyal (pl. részesedés gazdasági társaságban) ami ezt indokolja. 

 

Házassági szerződés

A házassági vagyonjogi szerződés megkötésének időpontjától már nincs közös szerzés a felek között, hanem mindegyik házastárs önállóan gazdálkodik a vagyonával, és bárki bármit szerez (akár vagyont, akár adósságot), az az ő különvagyona (külön adóssága) marad. Ettől függetlenül a felek dönthetnek úgy is, hogy közösen vásárolnak meg valamit, de nem lesz minden automatikusan közös. A közös háztartás költségeit, a gyermekekre költött összegeket pedig egyenlő arányban kell viselni.

 

A házassági vagyonjogi szerződésnek két alaptípusa van:  

 

- "közszerzeményi rendszer"

Az együttélés alatt a házastársak vagyonjogilag teljesen önállóak, külön szerzés érvényesül, és egyik sem felel a másik tartozásaiért. Mihelyt azonban megszűnik az életközösség, mérlegelni kell, hogy kinek milyen mértékben gyarapodott a vagyona az együttélés során, és bármelyik félnek keletkezett többletvagyona, annak a felére igényt tarthat a másik fél. (Vagyis a vagyongyarapodást felezni kell.) Ez a rendszer jobban védi azt a házasfelet, aki kevesebbet keres.

 

- "vagyonelkülönítő rendszer"

A felek vagyonjogilag teljesen külön vannak, és az életközösség megszűnésekor semmiféle igénnyel nem élhetnek a másik felé, vagyis ez olyan, mintha nem is lennének házasok. Csak annyi megkötés van, hogy a háztartás és a gyerekek költségeit közösen kell viselni.

 

A közös életvitellel szorosan összefüggő költségeket (a közös háztartás költségeit), a közös gyermek megélhetéséhez, továbbá felneveléséhez szükséges kiadásokat a házastársak közösen viselik, akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek. Ettől a szabálytól érvényesen nem lehet eltérni, azaz semmis az a megállapodás, amely valamelyik házastársat e költségek és kiadások alól teljesen vagy túlnyomó részben mentesíti. A család érdekében végzett munka azonban a költségviselésben való részvételként értékelendő.

 

Vagyonközösség megszüntetése különváláskor

A felek az életközösség megszakadása után is rendelkezhetnek szerződéssel a házastársi közös vagyon megosztásáról. Megállapodhatnak, hogy természetben osztják meg egymás között a javakat, esetleg egy-egy nagyobb vagyontárgyat az egyik fél magához vált.

 

A házastársi közös vagyon megosztása nem feltétlenül kell, hogy a bontóper tárgyát képezze. Amennyiben a felek e tekintetben meg tudnak egymással peren kívül állapodni, akkor ezekre a kérdésekre a bontóperben nem kell kitérni, elegendő csak arról nyilatkozni, hogy felek mindent megosztottak, egymás felé további követelésük nincs. Egyetértés esetén tehát a bontóperi 30.000 Ft-os illeték égisze alatt rendezhetőek a vagyonjogi kérdések is.

 

Ha viszont nincs egyezség, és a válófélben lévők a bíróság döntését kérik, akkor a vagyonközösség megszüntetése céljából keresetet kell benyújtani a bíróságra - ennek illetékvonzata jelentős (a vitatott érték 6 %-a.)

 

A válás során legtöbbször a felek egy vagyonközösséget megszüntető megállapodásban rögzítik részletekbe menően, hogy miként osztják meg a házastársi vagyonközösséget. Ehhez először az ügyvéd előtt fel kell állítani a vagyonleltárt, vagyis számba kell venni minden vagyontárgyat, megállapítva, hogy az életközösség megszűnésének napján az adott vagyontárgy milyen értéket képvisel. Ki kell számítani, hogy ez alapján milyen érték jár a feleknek, majd dönteni kell arról, hogy melyik vagyontárgy melyik házasfél tulajdonába kerül a válást követően.

 

A vagyonmegosztás során az egyes vagyontárgyak illetékmentesen átírathatók a másik házastárs nevére, hiszen az Illetéktörvény 26.§.1. bek. z) pontjában írtak szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vagyonszerzés, ha a vagyonszerzés házastársak egymás közötti vagyonátruházásából vagy a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik.

 

Az élettársak és a vagyonjogi szerződés

Élettársak az egymással közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élő személyek, akiknek nem áll fenn mással házassági életközösségük, bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolatuk. Az együttélés során ők nem szereznek közös vagyont, önálló vagyonszerzők, de az életközösség megszűnésekor bármelyik volt élettárs követelheti a másiktól a vagyonszaporulat megosztását. (Ide nem értve természetesen a különvagyont.) A vagyonszaporulatot a felek között a szerzésben való közreműködés arányában kell megosztani. (A háztartásban végzett munka, a gyermeknevelés is beleszámít.) Ezt gyakran nagyon nehéz utólag bizonyítani, így az élettársi kapcsolatban élőknek még fokozottabb érdeke fűződhet a vagyonjogi viszonyaik szerződéssel történő szabályozásához, sőt akár az egymás javára történő végrendelkezéshez.

 

Országos nyilvántartás

2015. márciustól a házassági vagyonjogi szerződéseket a házastársak lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnél be lehet jegyezni az országos nyilvántartásba is, aminek az az előnye, hogy a vagyonjogi szerződés fennállása így könnyebben bizonyítható.

 

Nem teszi érvénytelenné a házassági vagyonjogi szerződést, ha azt a nyilvántartásba nem jegyzik be, de harmadik személlyel, így a hitelezővel szemben csak akkor lehet rá hivatkozni, ha a nyilvántartásban szerepel, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

 

Cikkünk csak tájékoztató jellegű, nem a teljesség igényével készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Ha kérdése van a házassági vagyonjogi szerződésekkel kapcsolatban, vagy bármilyen más családjogi témában, esetleg családjogi mediációval kapcsolatban, forduljon ügyvédhez vagy mediátorhoz. 

Kérdése van?

Ha írásban szeretne konzultációs időpontot kérni, vagy kérdést tenne fel, ide kattintva megteheti.

Kapcsolatfelvétel kapcsolat nyil