Időpont egyeztetés

+36 30 98 97 662

Ha írásban szeretne
konzultációs időpontot kérni,
vagy kérdést tenne fel,
ide kattintva megteheti.

Kapcsolatfelvétel kapcsolat nyil

DSC 7029 ok ka

A választás a legnagyobb kapacitásunk. Öleljük magunkhoz a különbözőségeinket, ahelyett, hogy elítélnénk és rosszá tennénk a másikat. Teremtsünk egy nagyszerűbb világot. Mit választasz? 

Szerelemtől megittasodva beköltözik a nő és a férfi a közösen bérelt lakásba, és a nappali sarkába beállítják az együtt vásárolt fikuszt is. Lássuk most ennek a mámorító pillanatnak a jogi vonatkozásait. 

   

Példabeli szerelmespárunk az összeköltözéssel élettársi viszonyt alakított ki, vagyis tulajdonképp szerződést kötöttek egymással. Igen, az élettársi jogviszony gyakorlatilag egy szerződéses jogviszony, s bár valóban ez nem hangzik túl romantikusan, mégis jó tudni, hogy milyen vagyonjogi, esetleg családjogi következményei vannak/lehetnek a kapcsolatnak.

 

 

Jelen cikkben arról lesz szó, hogy mivel jár az összeköltözés, együttélés? A végén pedig megfordítom a kérdést, és azt is megnézzük, hogy mire nem jogosít fel az élettársi kapcsolat, vagyis (szemben a házassággal) milyen hatásokkal NEM jár?

 

 

fikusz

 

 

 

JÓ TUDNI: AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATNAK VAGYONJOGI KÖVETKEZMÉNYEI VANNAK

 

Egy hosszú távú párkapcsolat alapvetően az érzelmi és gazdasági közösségről szól, vagyis mindenképpen vannak vagyonjogi következményei. Hogy pontosan milyenek, az attól függ, hogy a felek házasságot kötöttek-e, vagy élettársi kapcsolatban élnek? 

 

Ellentétben a házassággal, az élettársak az együttélés időtartama alatt önálló vagyonszerzők. Ez tehát vagyonelkülönítést jelent. 

 

Fontos azonban, hogy az életközösség megszűnésekor bármelyik fél követelheti a vagyonszaporulat megosztását: azaz a volt élettárs részesedést követelhet a másik félnél elért vagyoni többletből arra tekintettel, hogy az együttélés, vagyis maga az életközösség is elősegítette a vagyongyarapodást. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában illeti meg a részesedés. Jellemzően a kapcsolat felbomlásakor kerül elő az a kérdés, hogy melyik felet mi illet meg, és ez itt már komoly bizonyítási kérdéseket vethet fel.

  

Mit jelent a szerzésben való közreműködés? Azt, hogy ki milyen arányban járul hozzá a közös élethez. Ez elsősorban a jövedelmi, vagyoni viszonyoktól függ (ld. az életközösség ideje alatt kimutatható kereset, vagyongyarapodás) 

 

Egy esetleges, az élettársi vagyonközösség megosztására irányuló perben mindenekelőtt azt kell bizonyítani, hogy az élettársi kapcsolat valóban fennállt-e, és azt is, hogy mettől meddig állt fenn.

 

Élettársnak minősül a házasság nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő két személy. 

Az élettársi kapcsolat ismérveit a bírói gyakorlat dolgozta ki: jellemző, hogy az élettársak közös háztartásban élnek együtt, közöttük érzelmi és szexuális kapcsolat van, a közös életük költségeit pedig közösen fedezik. Fogalmi ismérv továbbá, hogy kapcsolatukat a külvilág előtt is felvállalják. (Ha az élettársak a közjegyző előtt kérték a kapcsolatuk nyilvántartásba vételét, az a bizonyítást ilyen szempontból értelemszerűen megkönnyíti, hisz ilyenkor egyértelmű, hogy a kapcsolat fennállt, és az is meg van jelölve, hogy mikor kezdődött.)

 

Jogvita esetén hitelt érdemlő módon kell bizonytani, hogy a kapcsolat előtt kinek milyen vagyona volt, és melyik fél mekkora jövedelemmel járult hozzá a közös élethez, a közös beruházásokhoz az életközösség fennállása alatt. A bíróság ezen körülmények ismeretében dönt arról, hogy melyik felet mekkora rész illet meg a vagyonszaporulatból.

 

Amennyiben a közreműködés aránya nem állapítható meg - mert ilyen is sokszor előfordul - akkor azt azonos mértékűnek kell tekinteni. Tehát, ha végképp nem tudja egyik fél sem igazolni, hogy mennyit keresett, akkor azt vélelmezi a bíróság, hogy ugyanannyit.

 

Fontos tudni, hogy a háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít - vagyis ha az anyuka évekig otthon volt és a közös gyermekeket nevelte, nem kerül hátrányosabb helyzetbe, amiért ez idő alatt nem volt jövedelme. Ugyanígy, azt is a szerzésben való közreműködésként kell értékelni, ha az egyik élettárs a másik élettárs vállalkozásában dolgozott, mint családtag. 

 

Látható tehát, hogy adott esetben egy élettársi kapcsolat végén könnyű belecsúszni egy bonyolult vagyonmegosztási vitába.

 

Hogyan lehet a későbbi vitákat elkerülni?

 

Ha élettársi vagyonjogi szerződést kötnek, azzal világos viszonyok teremtődnek az élettársak között. Egy ilyen szerződésben a felek saját belátásuk szerint rendelkezhetnek vagyoni viszonyaikról, amivel elkerülhetők a későbbi viták. (A szerződést ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.)

 

vagyonjogi szerzodes

 

 

Ha nincs szerződés, akkor gondosan meg kell őrizni mindent, ami egy nem kívánt különválás esetén bizonyíthatja a szerzésben való közreműködés arányát. Például, ha valaki közösen építkezik a párjával az egyikük tulajdonában álló telekre, vagy az egyikük ingatlanát bővítik, gondosan tegyék el az építkezés során a számlákat. Ugyanígy, a bérjegyzékeket meg kell őrizni, és ha valamelyik fél bármilyen módon pénzhez jut, akkor ennek bizonylatait is. Lakás vagy ingatlan vásárlásakor mindketten szerepeljenek az ingatlan nyilvántartásban tulajdonosként, olyan tulajdoni hányaddal, amely tükrözi, hogy ki milyen arányban járult hozzá az ingatlan megszerzéséhez.

 

 

JÓ TUDNI: AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATNAK CSALÁDJOGI HATÁSAI IS LEHETNEK

 

Az új Ptk. Családjogi Könyvének újítása, hogy az élettársi viszonyhoz már családjogi hatások is fűződnek, de csak akkor, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és a kapcsolatból közös kiskorú gyermek is született.

 

ÉLETTÁRSI TARTÁS

Az életközösség megszűnése után a magát önhibáján kívül eltartani nem képes élettárs is jogosulttá válhat tartásra. (Korábban a tartásra való jog csak a házastársak esetén volt igényelhető.)

Ha valaki az életközösség megszűnését követő egy év elteltét követően válik rászorulttá, csak különös méltánylást érdemlő esetben jogosult tartást igényelni (házasság esetében ez a határidő nem egy év, hanem 5 év, ennyivel előnyösebb helyzetben vannak tehát a házastársak. Ez a jogalkotó részéről tudatos döntés, a házasságban élőket nagyobb védelemben részesíti.)  

Nem jogosult az élettársi tartásra az, aki súlyosan kifogásolható életvitelt folytatott, és az sem, aki élettársának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

 

LAKÁSHASZNÁLATI JOG

Ha a közös lakás csak egyikük tulajdona, vagy csak egyikük bérli, akkor a szakítás után a másik élettársnak távoznia kell, akármilyen sok évig is éltek együtt. Ha viszont több, mint egy éve tartott az életközösség és közös gyermeke is született a párnak, akkor a volt élettárs (az új Ptk. szabályai szerint már) jogosult lehet a lakáshasználati jogra. Tehát szóba jöhet a lakás használatának megosztása, vagy, ha ez nem lehetséges, nagyon kivételes esetben, csakis akkor, ha a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható, a bíróság a volt élettársat is feljogosíthatja az utolsó közös lakás használatára (akár a közös tulajdonban álló, akár a másik élettárs tulajdonában álló lakás használatára) feltéve, hogy a volt élettársnak nincs saját lakása, és a közös gyermek(ek) nála maradnak. 

 

 

JÓ TUDNI: Milyen hatások NEM fűződnek az élettársi kapcsolatokhoz?

 

A fentiekben áttekintettük, hogy az összeköltözésnek milyen jogi konzekvenciái vannak, de most nézzük meg a dolog másik oldalát is: mi az, amire az élettárs (szemben a házastárssal) nem jogosult?

 

 

- Az élettársak hozzátartozónak minősülnek, de nem "közeli hozzátartozónak"

- Élettársak nem viselhetik egymás nevét

- Ha gyermekük születik a férfinak teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie (erre házasság esetén nincs szükség) 

- Élettársak nem fogadhatnak örökbe gyermeket

- Élettársak nem örökölnek egymás után, a hagyatékból a volt élettárs részére nem jár semmi (haszonélvezeti jog sem) 

- az élettársak nem tehetnek közös végrendeletet (míg a házastársak igen) 

 

A házastársak örökölnek egymás után, de az élettárs nem örököl elhunyt párja után. Így előállhat olyan helyzet is, hogy a haláleset után az élettársat az örökhagyó gyermekei vagy szülei a korábban akár sok éven át közösen lakott lakás elhagyására kényszerítik. Ezt úgy lehet elkerülni, ha az élettársak az együttélés alatt vagyonjogi szerződés kötnek, és végrendelkeznek. Mozaikcsaládokban egyébként több szempontból - a gyermekek érdekei miatt is - nagy jelentősége lehet a végrendelkezésnek.

 

Ezzel összefüggésben összességében az mondható el, hogy aki tartós párkapcsolatát jogi értelemben is megnyugtatóan kívánja rendezni (öröklés, ingatlan használat biztosítása) annak célszerű vagyonjogi szerződés (vagy házasságot) kötnie. 

 

 

 

 

JÓ TUDNI: MIBEN NINCS KÜLÖNBSÉG HÁZASTÁRS ÉS ÉLETTÁRS KÖZÖTT?

 

A szociális ellátások szempontjából kevesebb a különbség. Az élettárs is jogosult ugyanis családi pótlékra, családi adókedvezményre, CSOK-ra, sőt meghatározott feltételek esetén özvegyi nyugdíjat is kaphat.  

 

 

AMIT AZ ÉLETTÁRSAK KÜLÖNVÁLÁSÁRÓL JÓ TUDNI

 

 

A párkapcsolat felbomlásakor vajon előnyösebb vagy hátrányosabb helyzetben vannak az élettársak? Hogy a kezdeti példánál maradjunk, fogom a fikuszt és hazaköltözöm anyámhoz, vagy azért jogi szempontból ennél bonyolultabb a dolog?  

 

 

költözés

 

 

Az élettársi kapcsolat csak első ránézésre könnyen és egyszerűen megszüntethető kötelék. A házastársak válása és az élettársak különválása között valójában kevesebb különbség van, mint hinnénk.

 

Mint fent szó volt róla, vagyonjogi kérdésekben gyakorlatilag nehezebb a dolgunk, ha nem volt lakodalom, hiszen ilyenkor a szerzésben való közreműködés arányát is bizonyítani kell.

 

A kapcsolat családjogi vetületeit tekintve pedig elmondható, hogy ha gyermek született a kapcsolatból, a jogi út gyakorlatilag ugyanaz, mint házasság felbontása esetén. Meg kell állapodni arról, hogy a gyermek felett melyik szülő fogja gyakorolni a szülői felügyeleti jogokat (vagyis kinél fog nevelkedni) a különválás után, milyen kapcsolattartási joga lesz a különélő szülőnek, és milyen összegű tartásdíjat fog fizetni. 

 

 

MEGEGYEZÉS VAGY HARC?

  

A különváló élettársak megegyezhetnek arról, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogokat ki fogja gyakorolni, a tartásdíjról, a kapcsolattartásról, és az utolsó közös lakás használatáról. A bíróság csak akkor dönt, ha a szülők nem tudnak egyezségre jutni. A megegyezés érdekében ügyvédet vagy mediátort érdemes felkeresni.

A gyermeknek az a legjobb, ha a saját szülei döntenek arról, hogyan fog felnőni. Ezért a törvény azt a döntést preferálja, amit  a szülők maguk hoznak meg. Ha peren kívül nem tudtak megállapodásra jutni, még mindig megegyezhetnek a per során, és a bíróság igyekszik is elősegíteni ezt. Az új Ptk. szerint a szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás kérdésében a szülőket akár kötelezheti is a bíróság a közvetítői (mediációs) eljárásban való részvételre.

 

Élettársak esetén is igaz, hogy a kapcsolat felbomlásának negatív hatásai érinthetik a gyermeket is. Azonban minél jobb  kapcsolat marad fenn a szülők között, annál könnyebben átvészelik ezt az időszakot a gyermekek. 

 

 

 

 

Ha Önnek megfordult már a fejében a különválás gondolata, és tájékozódni szeretne, keressen bizalommal, akkor is, ha az elhatározása még nem végleges. A mediátor abban segít, hogy a szülők félre tudják tenni az egymás felé irányuló negatív érzelmeiket (harag, düh, csalódottság), képesek legyenek a figyelmüket a gyermekeket érintő kérdésekre irányítani, és így maguk hozzanak döntést a gyermekük (és saját)  jövőjükről, ahelyett, hogy egy kívülálló hatóság határozna egy ilyen fontos, személyes kérdésben.

 

 

Olvasson a mediációról bővebben itt >>

 

 

Itt tud kérdést feltenni, vagy időpontot kérni személyes konzultációra >>

 


 

 

Kérdése van?

Ha írásban szeretne konzultációs időpontot kérni, vagy kérdést tenne fel, ide kattintva megteheti.

Kapcsolatfelvétel kapcsolat nyil