Időpont egyeztetés

+36 30 98 97 662

Ha írásban szeretne
konzultációs időpontot kérni,
vagy kérdést tenne fel,
ide kattintva megteheti.

Kapcsolatfelvétel kapcsolat nyil

DSC 7029 ok ka

A választás a legnagyobb kapacitásunk. Öleljük magunkhoz a különbözőségeinket, ahelyett, hogy elítélnénk és rosszá tennénk a másikat. Teremtsünk egy nagyszerűbb világot. Mit választasz? 

Ha Ön egy cég tagja vagy vezetője, tudnia kell: a 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv magába olvasztja a gazdasági társaságokról szóló törvényt, ezzel egyidejűleg számos, a cégek működésére vonatkozó rendelkezés módosul.

 

 

Az új Ptk.-ban egy külön könyv szól a jogi személyekről, ez kódex veszi át a mostani Gt. helyét. Érdemes előre tájékozódnia arról, hogy mi minden változik a cégjogban. 

 

Ha Ön közkereseti vagy betéti társaságban tag, jó ha tudja: 

 

- az új Ptk. jogi személyiségű gazdasági társaságokká nyilvánítja a kkt-t és a bt-t

- formai változás, hogy a társaság vezető tisztségviselőjének elnevezése ezután ügyvezető lesz ("üzletvezetésre jogosult tag" helyett), akinek tagsággal kell rendelkeznie a társaságban

- bt. ügyvezetője csak beltag lehet

- a kkt. a tagjaival együtt lesz perelhető továbbra is, azonban új rendelkezés, hogy a marasztaló ítélet akkor lesz végrehajtható a taggal szemben, ha eredménytelen volt a végrehajtás a társasággal szemben

- ha egyébként nem módosul a létesítő okirat, akkor közkereseti társaságok (kkt.) és betéti társaságok (bt.) legkésőbb 2015. március 15-ig kötelesek a társasági szerződést akként módosítani, hogy az megfeleljen az új Ptk. rendelkezéseinek. 

 

Ha Ön korlátolt felelősségű társaságban tag, akkor jó, ha tudja:


- március 15-től kft. már csak 3 millió forint törzstőkével alapítható (jelenleg még 500 ezer Ft a minimum törzstőke)

- azok a kft-k, amelyek törzstőkéje jelenleg nem éri el a 3 millió Ft-ot, legkésőbb 2016. márciusig kötelesek a törzstőkét felemelni, vagy határozni a kkt-vá vagy bt-vé alakulásról (esetleg más gazdasági társasággá alakulásról); ezzel a döntéssel egyidejűleg pedig a társasági szerződést összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel

- a törzstőke emelésre tehát 2 év áll rendelkezésre, de az első változásbejegyzési eljárás során kötelező végrehajtani a tőkeemelést. A törzstőke emelése történhet pénzzel vagy apporttal. Mindaddig azonban, amíg ez nem történik meg, az új Ptk. rendelkezései a cégre nézve nem alkalmazhatóak (a Gt. szabályai vonatkoznak rá.)

- újdonság, hogy az üzletrész átruházásakor nem a nyilvántartásba vételtől, hanem a bejelentéstől illetik meg az új tagot a jogok és a kötelezettségek

- a továbbiakban nem lehet kikötni a társasági szerződésben, hogy határozatképtelenség esetén a megismételt taggyűlés ugyanazon a napon (elterjedt gyakorlat szerint fél órán belül) megtartható. Az új szabályok szerint - tagvédelmi okokból - kötelező eltelnie 3 napnak a megismételt taggyűlés előtt.

- tag kizárására irányuló kereset megindításához az új szabályok szerint a társaság valamennyi (!) tagjának legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott határozata szükséges. (A Gt.-ben írtak szerint elegendő volt a határozatképes közgyűlésen jelenlévők háromnegyedes többsége.)


 

Az új Ptk. jelentős változást hoz azzal, hogy a jogi személyek esetében alapvetően eltérést engedő (diszpozitív) módon határoz meg normákat. A megengedő szabályozás azt jelenti, hogy a létesítő okiratban a társaságra vonatkozó szabályokat az alapítók szabadon, saját igényeikre szabva határozhatják meg, a kódexben foglaltaktól eltérhetnek, és „csak” valamely törvény kifejezett tiltása korlátozhatja őket, továbbá az, hogy nem csorbíthatják lényegesen a munkavállalók vagy a kisebbségi tulajdonosok jogait és nem nehezíthetik meg a törvényességi felügyeletet sem.

 

 

Szigorodik az ügyvezetők felelőssége

 

Bármelyik, önállóan eljáró ügyvezető tiltakozhat, sőt kötelessége is lesz tiltakozni vezetőtársai kárt okozó lépései ellen.  Ha ugyanis az ügyvezető hallgat, és nem lép fel a másik ügyvezető ilyen intézkedése ellen, akkor számolnia kell azzal, hogy később őt is felelősségre lehet vonni.

 

A mostanihoz képest azonban csökken a vezetők felelőssége azokban az esetejben, amikor a vállalkozás csődhöz vagy felszámoláshoz közeli helyzetbe kerül. Most az ilyen szituációkban a vezető tisztségviselőknek elsősorban arra kell(ene) ügyelniük, hogy intézkedéseikkel mindenekelőtt a hitelezők érdekeit szolgálják (vagyis a hitelezők érdeke meg kell, hogiy előzze a tulajdonosok vagy maga a társaság érdekeit is) és ezért kártérítési felelősséggel is tartoznak. Az új Ptk. viszont nem helyezi a hitelezői szempontokat az összes érintett érdekei elé.

 

Mi az Ön teendője az új céges szabályok kapcsán?

 

A tagoknak döntést kell hozniuk arról, hogy a társaság mely időponttól kezdődően folytatja tevékenységét az új Ptk. szabályai szerint (ide értve kft-k esetén a törzstőke 3 millió forintra való megemelését). Ezt az időpontot szabadon megválaszthatják, azzal, hogy kkt és bt esetén legkésőbb 2015. március 15-ig, kft. esetén legkésőbb 2016. március 15-ig egy ilyen változásbejegyzési eljárásra sor kell, hogy kerüljön.

E döntésig a Gt. szabályait kell a társaságra alkalmazni, a módosítás után pedig az új Ptk. szabályai lesznek irányadóak.

 

Amennyiben a változásbejegyzési kérelmet kizárólag azért nyújtják be, hogy a létesítő okiratot az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosítsák, akkor illetéket és közzétételi díjat nem kell fizetni. Más egyéb cégadatot is érintő változás viszont illeték- és közzétételi díj köteles.

 

Itt tudja felvenni velem a kapcsolatot >>, amennyiben megindítja a társasági szerződésnek az új Ptk-hoz való igazítása céljából indított változásbejegyzési eljárást, vagy kérdései merültek fel az új céges szabályozással kapcsolatban.

Kérdése van?

Ha írásban szeretne konzultációs időpontot kérni, vagy kérdést tenne fel, ide kattintva megteheti.

Kapcsolatfelvétel kapcsolat nyil