Időpont egyeztetés

+36 30 98 97 662

Ha írásban szeretne
konzultációs időpontot kérni,
vagy kérdést tenne fel,
ide kattintva megteheti.

Kapcsolatfelvétel kapcsolat nyil

DSC 7029 ok ka

A választás a legnagyobb kapacitásunk. Öleljük magunkhoz a különbözőségeinket, ahelyett, hogy elítélnénk és rosszá tennénk a másikat. Teremtsünk egy nagyszerűbb világot. Mit választasz? 

A címben feltett kérdésre a tömör válasz: minden. A 2014-es év az új Ptk. hatálybalépésről fog szólni, amellyel szinte minden fontos jogterület változik. A legfontosabb módosításokról dióhéjban.

 

A "régi" Ptk. 1959 óta van hatályban, ezt  2014. március 15. napján váltja fel az "új" Ptk., amely nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból áll, terjedelme csaknem kétszerese a réginek. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy a családjog mellett a társasági jog anyagi szabályai is bekerültek a kódexbe. Így az új Ptk. nyolc könyve: Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és Záró rendelkezések. 

 

Változások a családjogban

 

A házasság közös megegyezésen alapuló felbontása esetén az ún. járulékos kérdések terén van komoly mértékű változás. A házastársaknak a korábbaikkal ellentétben nem kell megállapodniuk a vagyonmegosztás kérdésében, azonban rendezniük kell a közös lakás használatát, illetve amennyiben egyikük kéri, a házastársi tartás kérdését, és természetesen a közös gyermekkel kapcsolatos kérdéseket. Ha a válófélben lévő pár közös szülői felügyeletben állapodik meg, a különélő szülővel való kapcsolattartás kérdését nem kell rendezniük (bár megjegyzendő, hogy - vita esetére - lehet), ami viszont biztos: hogy a gyermek lakóhelyét meg kell határozniuk.

 

A házastársak vagyoni viszonyait meghatározó házassági vagyonjogi rendszer ma a házastársi vagyonközösség. Az új Ptk. fenntartja ezt az intézményt, vagyis ha a házastársak nem kötnek házassági vagyonszerződést, az életközösség fennállása alatt a házastársi vagyonközösség szabályai az irányadók rájuk nézve.

Házassági vagyonjogi szerződést kötni a házasságkötés előtt vagy után is lehet, amennyiben a felek el kívánnak térni a törvényes vagyonjogi rendszertől. Az új Ptk. két olyan házassági vagyonjogi rendszer szabályait is tartalmazza, amelyet a házastársak ilyen esetben választhatnak (de természetesen ezektől is el lehet térni.) Az egyik választható házassági vagyonjogi rendszer a közszerzeményi, a másik a vagyonelkülönítési rendszer.

 

Az élettársak vagyoni viszonyait, a rájuk nézve irányadó élettársi vagyonjogi rendszert a Ptk. nem a családjogi, hanem a kötelmi jogi szabályok között helyezte el, ezzel azt juttatva kifejezésre, hogy az élettársi viszonyt egyáltalán nem tekinti a házassággal egyenértékűnek.

 

Ha azonban az élettársak legalább egy évig együttéltek, és kapcsolatukból közös gyermek származott, ennek a kapcsolatnak már vannak családjogi joghatásai is. Ekkor az élettársak a kapcsolat megszűnését követően ún. élettársi tartást követelhetnek, illetve bíróságtól kérhetik a közösen használt lakás életközösség megszűnése utáni használatának rendezését.

 

Megváltozik a "gyermekelhelyezés" fogalma. Ma ezt a kifejezést abban az értelemben használjuk, amikor a különélő szülők, vagy a bíróság arról dönt, hogy a gyermek melyik szülőnél kerül elhelyezésre. A Családjogi Könyv a gyermekelhelyezés kifejezést arra az esetre tartja fenn, amikor a mindkét szülő alkalmatlan a gyermek nevelésére, illetve a szülői felügyeleti jogok részükre történő biztosítása a gyermek érdekét veszélyeztetné, és így a gyermek harmadik személynél kerül elhelyezésre. A bíróság tehát ezentúl nem a gyermekelhelyezésről dönt, hanem arról, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat.

 

Az új Ptk. hangsúlyozza a mediáció, a közvetítés jelentőségét: akár a bontóper megindítása előtt, akár az alatt igénybe vehető a mediációs eljárás, és ezt a bíróság is kezdeményezheti.

 

 

Változások az öröklési jogban

 

Egészen másként alakul a törvényes öröklés rendje március 15. után.

 

Talán az egyik legnagyobb változás a régi Ptk-hoz képest a túlélő házastárs törvényes öröklési jogára vonatkozó új szabály. Ha az örökhagyó házastársa leszármazók mellett örököl, akkor az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon haszonélvezeti jogot, míg a hagyaték többi részéből egy gyermekrésznyi állagot örököl.

 

Ha nincsenek az örökhagyónak gyermekei, akkor az özvegye és a szülei a hagyatékra fele-fele arányban lesznek jogosultak (a mostani szabályozás szerint az egész hagyatékot a házastárs örökli.) De változatlanul az özvegy örökli az általa lakott lakást, annak berendezési és felszerelési tárgyait.

 

Változások a társasági jogban

 

A cégek is készülhetnek az új Ptk. hatálybalépésére. A legjelentősebb változások a következők:

  • kft. alapítása március 15. után hárommillió forint törzstőkével lehetséges (szemben a mostani ötszázezer forint minimális törzstőke követelménnyel.)
  • a már működő társaságoknak 2 éves türelmi idő áll rendelkezésükre a tőkeminimum biztosítására, vagyis legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek megemelni a törzstőkéjüket
  • ezen határidő előtt nem kötelező a változásbejegyzési eljárás keretében a törzstőkét is megemelni, azonban ebben az esetben - egészen a tőkeemelésig - a jelenleg hatályos Gt. rendelkezései irányadóak a társaságra, és nem alkalmazhatóak az új Ptk sok tekintetben rugalmasabb, eltérést engedő szabályai. 
  • szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a vezetőkre. Jelenleg  egy vállalkozás vezető tisztségviselői közvetett (ún. mögöttes) felelősséget viselnek, vagyis ha a vezető hibázik, a társaság felé tartozik felelősséggel, kifelé (harmadik személyek felé) a társaság áll helyt. Az új szabályozás értelmében azonban a cég és vezető tisztségviselői egyetemes felelősséggel tartoznak a szerződésen kívül okozott károkért.

 

 

Változások a dologi jogban

 

Az új Ptk. megszünteti a föld és az épület tulajdonának kötelező egységét kimondó főszabályt, és a jövőben a tulajdonos a földdel és a rajta álló felépítménnyel egymástól függetlenül, szabadon rendelkezhet. Az épület tulajdonjoga továbbra is alapvetően a földtulajdonost illeti meg, aki jövő márciustól dönthet úgy, hogy a földet és a rajta álló, vagy tervezett épületet önálló helyrajzi szám alatt jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, hogy azok külön-külön is forgalomképesek legyenek.

 

Változások a kötelmi jogban

 

Alapvető változás, hogy míg a hatályos Ptk. egységesen,  a teljes kártérítés elvét érvényesítve szabályozza a kárfelelősséget, az új kódexben szétválik a kontraktuális (szerződésszegéssel okozott károkért) és a deliktuális (szerződésen kívüli károkért) való felelősség. Az új szerződésszegési felelősségi rendszer lényege egy objektív (tehát a jelenleginél szigorúbb, vétkességtől független), de nem kimenthetetlen helytállási kötelezettség, amit az kompenzál, hogy a következmény-károknál ez a kárfelelősség az előre látható károkra korlátozódik.

 

A hibás teljesítés körében a jelenleginél hosszabb kellékszavatossági elévülési határidők fognak érvényesülni: az általános elévülési szavatossági határidő egy év lesz, ingatlanok esetében pedig egy ötéves elévülési határidő kerül bevezetésre. Megszűnnek ugyanakkor a jogvesztő szavatossági határidők.

 

Egyes korábbi szerződésfajták megszűnnek (pl. szállítási-, vagy mezőgazdasági termékértékesítési szerződés), ugyanakkor a törvény számos új szerződésfajtát szabályoz (pl. közvetítői szerződés, bizalmi vagyonkezelési szerződés, forgalmazási szerződés, jogbérleti (franchise) szerződés, fizetési-számla szerződés, faktoring szerződés, pénzügyi lízingszerződés.)

 

 

 

Az új rendelkezések hatályba lépése

 

Adódik a kérdés, hogy melyik Ptk-t kell alkalmazni a 2014. március 15. előtt keletkezett jogviszonyokra? 

 

Fő szabály szerint dologi jogviszonyokkal kapcsolatos tények és jognyilatkozatok esetén 2014. március 15. után az új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, míg kötelmi jogviszonyokban főszabály szerint a régi Ptk. az irányadó - azzal, hogy a felek külön megállapodást köthetnek arról, hogy az új Ptk. hatályba lépése előtt kötött szerződésüket az új Ptk. hatálya alá rendelik helyezni.

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

Kérdése van?

Ha írásban szeretne konzultációs időpontot kérni, vagy kérdést tenne fel, ide kattintva megteheti.

Kapcsolatfelvétel kapcsolat nyil