Időpont egyeztetés

+36 30 98 97 662

Ha írásban szeretne
konzultációs időpontot kérni,
vagy kérdést tenne fel,
ide kattintva megteheti.

Kapcsolatfelvétel kapcsolat nyil

DSC 7029 ok ka

A választás a legnagyobb kapacitásunk. Öleljük magunkhoz a különbözőségeinket, ahelyett, hogy elítélnénk és rosszá tennénk a másikat. Teremtsünk egy nagyszerűbb világot. Mit választasz? 

Jóllehet az Európai Unió területén mindenki szabadon oda költözik, ahova akar, ez nem jelenti azt, hogy a gyermekét mindenki oda viszi, ahova akarja. A gyermekkel való külföldre költözés szabályai. 

 

Napjainkban gyakori, hogy a szülők a külföldi munkavállalás mellett döntenek, és a nemzetközi házasságok, párkapcsolatok sem ritkák. Amíg a szülők között egyetértés van, addig nem is szokott ezzel gond lenni, hiszen közös döntésük alapján költöznek el, vagy haza. A bajok általában akkor kezdődnek, ha a kapcsolat megromlik, és a felek különválnak. Mint ahogy az sem egyszerű eset, ha elvált szülők közül az egyik (amelyik a gyermeket gondozza) egyszercsak úgy dönt, külföldre költözne. 

 

Tény, hogy bár az EU területén a mozgásszabadság érvényesül, akinek kiskorú gyermeke van, az mégsem élhet ezzel a szabadsággal korlátlanul: a családjogi szabályozásra figyelemmel kell lennie annak, aki a kiskorú gyermekkel együtt költözne. 

 

 

Együttélő szülők gyermeke külföldön

 

A kiskorú gyermek ideiglenes külföldi tartózkodása (utazások, nyaralás, rokonlátogatás, rövidebb külföldi út) általában mindkét szülő hozzájárulásával történik (útlevél kiállításához, vízumkérelemhez is mindkét szülő aláírása kell.) 

 

Végleges külföldi letelepedés esetén azonban a szülők egyetértő hozzájárulása mellett még a gyámhatóság engedélyét is meg kell kérni a kiskorú gyermek végleges külföldre távozásához - még akkor is, ha a gyermek szülei egyébként együtt élnek, és közösen döntenek arról, hogy a család külföldre költözik. Ezt a kérelmet a gyermek állandó lakóhelye szerinti illetékes gyámhatósághoz kell benyújtani, csatolva azokat a mellékleteket, amelyek igazolják, hogy a külföldi tartózkodási helyen a gyermek lakhatása, taníttatása, egészségügyi ellátása, és megélhetése biztosítva lesz. (Kérdés, hogy mi minősül véglegesnek. Sokszor a szülők csak pár évre előre tudnak tervezni, viszonylag ritka, hogy már kiutazáskor kimondják: nem jövünk többé haza.) 

 

Mindenesetre a család külföldre költözésekor nem árt tisztában lenni egy fontos ténnyel: mivel a költözéssel a gyermek ún. szokásos tartózkodási helye megváltozik, ezért a joghatóság is megváltozik! Ez azt jelenti, hogy ha később a szülők közt bármilyen vita merül fel a gyermek kapcsán (pl. megromlik a házasság), és a szülők nem tudnak megegyezni, akkor elsősorban a külföldi állam bíróságának van joghatósága dönteni. Ez pedig nem mindig kívánatos a felek számára. 

 (Megoldás lehet, ha a szülők kifejezetten megállapodnak, hogy ilyen vitáik tekintetében a magyar bíróságtól kérnek döntést - joghatósági kikötés - de ez a már elmérgesedett helyzetben nem mindig működik.)   

 

A gyermek külföldre vitele különélő szülők esetén

 

Különélő szülőknél a fő elv, hogy a gyermeket rövid utazások, nyaralás, rokonlátogatás, síelés stb céljából bármelyik szülő viheti külföldre, a másik fél kifejezett hozzájárulása ilyen utazásoknál nem szükséges, viszont a tájékoztatása igen: meg kell jelölni a pontos úticélt, útvonalat, szálláshelyeket, és ki kell adni a másik szülő részére az úti okmányokat is. 

 

Amennyiben nem rövid utazásról, hanem hosszabb, huzamos idejű tartózkodásról van szó, mert pl a szülő munkát vállal külföldön, és úgy költöznek ki a gyermekkel, hogy a gyermek kint fog iskolába járni is, akkor viszont mindenféleképpen szükséges a külön élő szülő beleegyezése.  

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben ugyanis - ilyen például a tartózkodási helyének megválasztása - a szülők még akkor is közösen döntenek, ha egyébként már nem élnek együtt. Amennyiben a szülők nem tudnak megegyezni,akkor - de csak akkor - a gyámhivatal dönt. Az utazni kívánó szülőnek kell megindítania az eljárás az illetékes gyámhivatal előtt, és igazolnia kell, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, taníttatása külföldön megfelelő módon biztosítva lesz. A csatolandó okiratok: környezettanulmány, iskolalátogatási igazolás, bérleti szerződés a leendő lakóhelyről, vagy befogadó nyilatkozat, a szülő jövedelemigazolása.  Amennyiben az eljárás során a hatóság megbizonyosodik róla, hogy a gyermek érdekeivel nem ellentétes a költözés, az engedélyt megadja. Ebben az esetben a hatósági engedély pótolja a hiányzó szülői beleegyezést (a külön élő szülő beleegyezését.) A hatóság általában meghatározza a kiutazás lehetséges legkorábbi időpontját, és kérelemre a különéllő szülővel való kapcsolattartást is újraszabályozza (bár ez tis csak akkor, ha a szülők maguk nem tudtak megegyezni.)   

 

A legjobb, ha a szülők maguk állapodnak meg arról, hogy az új felállás szerint milyen kapcsolattartási rendet tudnak érvényesíteni. Ha a szülők megállapodást kötnek, arról is dönthetnek, hogy a kapcsolattartás költségeit (útiköltség repülőjegy) közösen viselik. 

 

Jogellenes gyermekelvitel

Nem lehet a gyermeket külföldre vinni akkor, ha ehhez a másik szülő nem járult hozzá. 

Mindes esetben jogellenes a gyermek elvitele, ha ezzel a másik szülő a felügyeleti jogát, vagy - különélő szülők esetén - a kapcsolattartási jogát nem tudja gyakorolni: 

- akkor is, ha Magyarországról viszik el külföldre

- akkor is, ha a gyermek szokásos tartózkodási helyének éppen egy külföldi lakcím minősül, és onnan hozza el egyik szülő Magyarországra. (Például: külföldön élő szülők összevesznek, és egyikük a gyerekekkel a másik beleegyezése nélkül hazaköltözik Magyarországra.)

 

A gyermek szokásos tartózkodási helye

 

A vonatkozó EK Rendelet nem határozza meg a szokásos tartózkodási hely fogalmát, azt a bírónak kell minden egyes esetben meghatároznia, az EK Rendeletben foglalt rendelkezések figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a gyermek szociális ellátás szempontjából, illetve társadalmilag mely tagállamban illeszkedett be leginkább, és lényeges a családhoz, az esetleges nevelési, oktatási intézményhez való kötődés is. Döntő lehet a gyermek nyelvi szocializációja, mint kapcsoló tényező, továbbá a gyermek külföldre utazása, ott-tartózkodása esetén az, hogy hol volt zavartalan a család együttélése, mi volt az életterük központja. Természetesen a szokásos tartózkodási hely megállapítása során az ott töltött időnek is jelentősége van, illetve annak, hogy az ott-tartózkodás végleges vagy határozatlan időre szóló letelepedés szándékával történt-e.

 

 

Mi a teendő, ha a másik szülő jogellenesen vitte a gyermeket külföldre?

 

Ilyen ügyekre a Hágai Gyermekelviteli Egyezmény vonatkozik. Ennek az egyezménynek a célja, hogy biztosítsa, hogy a jogellenesen külföldre vitt gyermekek hazajuttatását - ennek érdekében az egyes országok hatóságai együttműködnek. Vagyis ha ilyen történik, haladéktalanul eljárást kell kezdeményezni vagy annak az államnak a hatóságainál, amelynek a területére a gyermeket elvitték, vagy Magyarországon az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Főosztálya előtt. 

 

Problémák a határon átnyúló kapcsolattartási ügyekben

 

Ha az egyik szülő a gyermekkel jogszerűen külföldre költözött, és a kapcsolattartási jogot is újraszabályozták, de annak gyakorlati megvalósulásával problámák adódnak (pl. a különélő szülő hiába várja haza a megbeszélt időpontban a gyermeket, az együtt élő szülő elzárja a gyermeket a láthatástól) szintén az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályához kell fordulni, mert ez az eset ugyancsak a Hágai Egyezmény körébe tartozik, vagyis a tagállamok központi hatóságai együttműködnek annak érdekében, hogy a kapcsolattartást betartassák. 

 

Amennyiben kérdése van, keressen bizalommal a fenti telefonszámon, vagy emailben: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

 

 


 


 

Kérdése van?

Ha írásban szeretne konzultációs időpontot kérni, vagy kérdést tenne fel, ide kattintva megteheti.

Kapcsolatfelvétel kapcsolat nyil